2016. október 19., szerda

Az asszonytársi segítő (dúla)

"A dúla szó görög eredetű, jelentése: „szolgálatban (~ lévő asszony)”. Azokat a – rendszerint saját szülési tapasztalattal is rendelkező, a szüléssel kapcsolatos kérdések terén átlagon felül tájékozott, de egészségügyi végzettséggel nem rendelkező – nőket (nagy ritkán férfiakat) nevezik dúlának, akik a szülés előtt, alatt és/vagy után az egészségügyi ellátást kiegészítve, igény szerinti fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújtanak a szülő nőnek és családjának.

Vannak hivatásos dúlák, és olyanok is, akik csak saját családjuk körében, vagy közvetlen barátnőik felkérésére vállalkoznak erre a szolgálatra.


A dúla


· kulcsfontosságú élménynek ismeri el a szülést, tisztában van a szülés fizikai történéseivel és képes megérteni a vajúdó anya érzelmi szükségleteit

· segít az anyának (és partnerének) a szülési terv elkészítésében és minél teljesebb kivitelezésében

· a szülés alatt végig a vajúdó mellett marad, műszakváltás nélkül

· érzelmi támogatást nyújt, segít biztosítani az anya kényelmét, és információnyújtással segít tájékozott döntések meghozatalában, anélkül, hogy saját véleményét az anyára (párra) erőltetné

· elősegíti a vajúdó, a partner és a szülészeti szakemberek közötti kommunikációt

· kiegészíti a választott szaksegítséget nyújtó személy és/vagy a kórházi személyzet és/vagy az anya partnere által nyújtott gondoskodást

· nemcsak az anya, de a partner támogatására is képes: tapasztalatával, nyugalmával erősítheti, bátoríthatja az anyáért aggódó partnert

Az asszonytársi segítő szolgálatainak legfőbb előnye a személyesség. “A szülő nő bízik dúlájában, mert jól ismerik egymást. Nem idegennel áll szemben, aki előtt viselkedni kell, akinek magyarázni kell, hogy mit szeretne és miért. Ugyanígy a dúla is ismeri a nő félelmeit, gátlásait, szorongásait, képes ezeket oldani, vagy elhárítani azokat a szituációkat, amelyekben teret kaphatnának.”


Mit nem tesz a dúla?

Nem helyettesíti az orvost, bábát, szülésznőt. Nem végez vizsgálatokat, nem tölt be klinikai feladatot. Orvosi döntések meghozatalára, diagnózis felállítására vagy kezelési javaslatokra soha nem vállalkozik, mivel egészségügyileg nem képzett.

Nem hoz és nem is mond ki az anya helyett döntéseket. Az anya megbeszélheti vele aggodalmát vagy kívánságait, de szülés közben nem lép fel sem az anya, sem a kórházi személyzet nevében a döntések meghozatalánál.

Nem áll a partner és az anya közé, nem teszi a partner támogató jelenlétét feleslegessé, sőt, jelenlétével őrzi a szülőpár közötti intimitás háborítatlanságát, segíti kapcsolatuk erősödését a családdá válás pillanataiban.”



/Noll Andrea Nandu: Vajúdástámogatás mindenkinek, 2010/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése